2011. január 24., hétfő

Január elején

2-án este Bécsbe vonatoztunk. Este sétáltunk a városban, ettünk persze bratwurst (automatikus tárgyeset), forraltborral, még volt karácsonyi kivilágítás. Karácsonyi hangulat már nem volt. Másnap reggel indult a vonatunk Zürichbe. Gyönyörű idő volt, minden csupa hó. Néha azért belementünk egy hóviharba, de főleg napsütés volt. A havas hegycsúcsok nagyon szépek voltak. A vonat néha 200-zal száguldott, miközben az étteremben borjúbécsit ettünk és sört iszogattunk. :)
A héten próbáltam visszarázódni a munkába, nehezen ment.
Hétvégén nagyon szép idő volt, a patika hőmérője 18 fokot mutatott. Ezért csináltunk egy nagyobb sétát. A belvárosban kezdtünk, a Montbenon parkban. Itt található a Casino, ami igazából nem kaszinó, hanem kultúrház féle, ahol színielőadások vannak, kávézó ahol emberek beszélgetnek. Szinte minden városban van ilyen "kaszinó". Montreux-ben azért van igazi is. A parkban van még a Palais de Justice, ami most a kerületi bíróság épülete. Előtte pedig a nemzeti hős Tell Vilmos szobra áll, itt Guillome Tellnek hívják. Innen átsétáltunk a pályaudvarra, ahol átvettem az autókölcsönözőtől a mágneskártyám, amivel mostantól el tudok vinni bérelt autókat. Az autók a kártyával nyílnak, ha lefoglalod őket a neten, a slusszkulcs a kesztyűtartóban van. A kocsikat órára és kilométerre kell bérelni, adnak benzinkártyát, azzal lehet ingyen tankolni.
A pályaudvartól délre van egy negyed XVIII-XIX. századi épületekkel. Itt láttuk a Grancy kastélyt és az Angol templomot. Elsétáltunk a zsinagóga előtt, aztán a Német templomnál voltunk, végül a Mon-Repos parkba mentünk.
Itt található a Mon-Repos villa, amiben még Voltaire is lakott régen. Aztán 1922-től 67-ig itt volt az Nemzetközi Olimpiai Bizottság székhelye, Coubertin báró is lakott itt.
A parkban található még a Szövetségi bíróság épülete is és legalább 70 madárfaj ketrecekben, köztük pár ritkább arapapagáj.




















Vasárnap volt a szülinapom, arra ébredtem, hogy fel lett díszitve a nappali! Sajnos nagyon esett az eső, de azért elmentünk kicsit buszozni, és megnéztük a városi temetőben Coco Chanel és Coubertin báró sírját. Chanel igazából nem itt halt meg, hanem Párizsban, de megszerette a várost míg itt lakott pár évet és az volt az akarata, hogy itt temessék el és legyen 5 oroszlán a sírján.


2011. január 11., kedd

Montreux-i karácsonyi vásár, Genf és Carouge

December 12-én elmentünk Zsorkóval és Zsófival Montreux-be. Ők az egyetlen magyar ismerőseink Lausanne-ban, egy barátomon keresztül ismertük meg őket. Elvittek minket a karácsonyi vásárba. Ez a leghíresebb téli vásár a francia részen. És tényleg jó nagy volt és színvonalas, főleg a lausanne-i mini vásárhoz képest. Nagyon sokmindent árultak, lakásdíszeket, gyertyákat, képeket, karácsonyfadíszeket és nagyon látványos gesztenyesütők voltak. Ittunk forralt bort, forralt cidre-t (almabort) és ettünk röstit, ami a másik svájci specialitás - a fondü mellett - krumpliból, hagymából és szalonnából.
Itt van Montreux-ben szobra Freddie Mercurynak, aki több évig élt itt és több albumukat is itt vették fel egy stúdióban, ami szintén a városban van. Minden év szeptemberben Freddie Mercury emléknapokat is tartanak.

Az utolsó hétvégén Genfben találkoztunk egy középiskolai osztálytársnőmmel és a svájci férjével. Genfben nem volt szinte egyáltalán karácsonyi hangulat, karácsonyi vásár se volt. Viszont megnéztük az óvárost, amit eddig még nem tudtunk. Nagyon szép, még biztosan visszajövünk majd valamikor tavasszal, hogy a parkokat is megnézzük. Hogy lássunk azért szép karácsonyi vásárt és igyunk egy jó forralt bort, elmentünk Carouge-ba, ami közvetlenül délre van Genftől.
Itt elég nagy nyüzsgés volt (végre), sok árust láttunk és a kávézókban is sokan ültek.
Mielőtt hazarepültünk volna, még az utolsó hétfőn kipróbáltuk az újonnan vett fondü szettünket, és egy igazán szuper fondüt dobtunk össze.

2011. január 9., vasárnap

December eleje

December 3-án céges karácsonyi buli volt a rolle-i Casinoban és Rolle főutcáján. Ingyen kaja, pia! :) Szombaton az egyik amerikai kollégámékkal elmentünk borkóstolóra Lausanne fölé a hegyekbe. Nem csak helyi borok voltak, hanem francia, olasz és spanyol borok is. Mindenből lehetett kóstolni, volt hozzá sajt is. Lecsúszott pár korty aranyárban mért bordeaux-i, de végül két nagyon finom francia fehéret vettünk. Este egy angol kollégám hívott meg vacsorára minket és az amerikai házaspárt is. Nagyon finomat főzött a menyasszonya, paprikás garnéla volt, utána prosciuttoba tekert kardhal volt és túrótorta volt a desszert.
Vasárnap a lengyel szobatársam hívott meg magukhoz egy desszertre.

Hétfőn végre megérkezett a kanapénk is.
Végre tudunk dögleni a TV helye előtt. Pénteken délután 5 órától "szomszéd Karácsonyunk" volt a lépcsőházban. Az egyik házaspár küldött meghívót minden lakónak, hogy megismerjék egymást a szomszédok. Vittünk le egy bort és rágcsálnivalót. Végül sokkal nagyobb buli lett belőle, mint amit egy ilyentől reméltünk. Mindenkivel jól elbeszélgettünk, szinte senki se svájci a házban. Van francia, angol, skót, német, szerb, román, lengyel, portugál és kínai is. Sikerült jó sok bort és pezsgőt meginni. Végül mikor már csak fiatalok maradtunk a szerb lány francia férje gyorsan összedobott egy tejszínes-gombás tésztát és még meghívtak minket a lakásukba. 1 óra után kerültünk ágyba.


Másnap jött a lengyel kollégám az ütvefúrójával segítni felszerelni a lámpákat, hogy végre ne csak izzók lógjanak a menyezetről. Nem volt egyszerű, meg segíteni se tudtam 100%-osan, mert eléggé másnapos voltam. :) De végül minden lámpát felszereltünk. Kezd alakulni a lakás!