Félidőben

A 40 hétből álló várandósságom kellős közepén vagyok, áldott állapotom 20. hetének utolsó napját töltöm. Gondoltam, ez egy jó alkalom arra, hogy egy kicsit írjak a picurkánkról, kicsit magamról és magunkról, egy amolyan helyzetjelentés féleséget. Ez a bejegyzés most rólunk fog szólni csajokról, rólam, és a mi kicsi lányunkról.

Ma egy újabb vizsgálaton vagyunk túl, ami azt jelenti, hogy egy újabb hónap telt el, és 1 hónappal közelebb kerültünk a mi kis utódunk világrajövetelének napjához. De addig még bőven van időnk, aminek én annyira örülök, mert úgy élvezem a mi "ketten az egyben" létünket és imádom a nap minden pillanatát, amin mi ketten lányok már hónapok óta osztozunk:) Nagyon sokat beszélgetünk, elmondom neki, hogy mennyire szeretjük és büszkék vagyunk rá, hogy már ilyen nagylány, énekelgetek neki és bárhol járok, nem vagyok egyedül, mert viszem magammal:) Eleinte, ha eltűntem a lakás valamelyik pontján és közben a picihez beszéltem, Soma mindig utánam jött, mert azt hitte, hogy neki szóltam, csak ő nem hallja. Azóta megszokta és csak annyit kérdez, hogy miről volt szó:) Erre én azt válaszolom, hogy csak a szokásos csajos dolgokról:) Különösen szeretem az estéket, amikor már befészkeljük magunkat egy teával a tévézéshez, mert olyankor van igazán elemében. A maga 25 centijével és kb. 400 grammjával egész nagy rajcsúrt tud csapni odabent, egyre erősebben érzem a mozgolódásait és már Soma is érzi kívülről, ha a pocakomra teszi a kezét. Ez engem hatalmas nagy boldogsággal tölt el, mert tisztában vagyok vele, hogy egy leendő apuka számára a gyermekvárás nem feltétlenül egy ugyan olyan bensőséges állapot, mint az anyukának. Nem is lehet, hiszen nem az ő pocakjában mocorognak, nem az ő testében mennek végbe a változások, nem neki van hányingere, nem ő kapkod levegő után, ha lépcsőzni kell, nem ő forgolódik éjszaka, hogy megtalálja a megfelelő alvási pozíciót, nem neki kell lemondani egy finom pohár borról, tükörtojásról, Pick szalámiról vagy tiramisuról:), és még sorolhatnám. De az, hogy már érezheti a bukfencezéseit, neki is sokat jelent.

A mostani vizsgálaton egy másik orvosnál jártunk, akinek a dokim "adott kölcsön" erre az egy alaklomra, míg ő a nyári szabiját tölti. Megint volt vizelet vétel, amit ott helyben a rendelőben meg is néztek és se fehérje, se cukor, ami jó jel. A vérnyomásom magasabb, mint az előző hónapokban, ami normális, mert még csak 110/70-re és a vizeletben sincs fehérje. 3-4 kilóval (mérlegfüggő) vagyok több az indulási súlyomhoz képest, ami szintén jó. A mostani kontroll egy nagyon részletes ultrahangos vizsgálatból állt, egy nagyon precíz géppel minden szervet ellenőriztek. A koponyát és az agyszerkezetet, az arcot, a gerinc épségét, minden egyes csigolyát, a szív négy üregének meglétét, az aortát, aminek a szív bal kamrájából kell kilépnie, a rekeszizmot, a hasfal zártságát, a vesék működését, a telt gyomrot és hólyagot, a végtagok épségét, a lepényt és a magzatvíz mennyiségét. Komoly dolgok ezek, és én valószínűleg csak azért tudtam aludni előtte éjjel, mert 3 héttel ez előtt Pesten, a 4D-s babamozis vizsgálaton ezeket már nagyjából ellenőrizték. Kértük a svájci dokit is, hogy mondja meg a baba nemét, és ő is kislányt mondott, csak úgy, ahogy a pesti kollégája júniusban. A méretei alapján a picur megint nagyobb a korához képest, de ez így van első perctől. A doki megnyugtatott, hogy minden testrésze arányosan nagyobb és a szívhangja is nagyon szép, egyenletes. Az ilyen hírek a világ minden kincsénél többet érnek egy leendő szülő számára.
Sajnos fotóból csak egyet kaptunk, mert egyszerűen mindig olyan pozícióban volt, hogy nem lehetett jó pillanatban elkapni, és a lányos mivoltára utaló jeleket sem tudta a doki nekünk megmutatni, mert izget-mozgot folyamatosan. A vizsgálat végére a karjai most is a feje mögött voltak, mint aki egy hintaágyban pihen. Már nem először látjuk ilyen pozitúrában, a 4D-s vizsgálaton is így feküdt, még fotó is van róla:) Nagyon laza, apa lánya:)

kismamásan

Kaptam egy rózsaszín karton bőröndöt, ami már láttam más kismamáknál és mindig is érdekelt, hogy mi lehet az és én miért nem kapok. Kiderült, hogy minden kismamának jár ilyen, nagyjából a várandóssága felénél, és tele van különböző termékmintával babának, mamának és apukának is:) Volt benne cumi, üveg, pelus, büfiztető kendő, bébi étel, bébi étel tartó, melltartó betét szoptatáshoz, sok termékminta kismama testápolási cuccokból (arckrém, pocakkrém, tusfürdő, testolaj, stb) és nagyon sok prospektus, magazin, termékkatalógusok. Elment vele egy egész délutánom, mire mindent átnéztem, átolvastam, átböngésztem.

Lefotóztam, íme:

a bőrönd

a tartalma

ajándék anyának:)

és ajándék apának:)