Telik-múlik az idő

Már lassan 1 hónapja nem írok a hétköznapjainkról. Szintén kimaradtak a hétvégi programbeszámolók pedig azt ígértem, hogy azokról mindig posztolok.
Sajnos történtek váratlan dolgok, aminek mellékhatásaként átmenetileg "szobafogságban" vagyok és elkerül az ihlet. A történteket részletezni nem fogom, nem akarom és amúgy is képtelen lennék rá. Megviselt mindenkit, megjártuk a földi pokol összes bugyrát, de már túl vagyunk rajta, fizikailag mindenképpen, lelkileg is már majdnem.  Egyszer, valahol azt olvastam, hogy a rossz dolgokat be kell tenni egy képzeletbeli dobozba és jól el kell rejteni egy olyan helyre, ahol nem érjük el és nincs szem előtt. Jó ötletnek tűnik...

A helyzetem javuló tendenciát mutat, ezért rövid sétákkal tarkíthatom a programomat. Ezek nem telnek valami izgalmasan, mert kicsit gyengécske vagyok, de jót tesz, hogy kimozdulhatok. Voltam postán feladni minden félét, egy kis bevásárlás is volt már, a Starbucksban találkoztam itt élő külföldi kismamákkal, akik 2 hetente jönnek össze dumcsizni. A fénypont egy éttermi kiruccanás volt, amit eredetileg a szülinapomra terveztünk, de akkor sajnos erre nem volt lehetőségünk. Lausanne-ban, a katedrális mögött, egy nagyon jó nevű, Michelin Guide által ajánlott helyen jártunk, és a ház specialitását ettük, kis kakas egyben sülve tejszínes kucsmagomba mártással, párolt zöldséggel és röstivel. A kis kakasnak nálunk talán a csibe a megfelelője, a még 1 kg alatti tyúkocska. Itt ennek nagy hagyománya van, minden közértben lehet kapni, nagyon jó belőle a leves, már többször kipróbáltam. A kucsma gomba szintén nagy sláger, arany árban adják és ugyan fura a külseje, de nagyon jó az íze. Soma előételnek evett egy borjúbrízes salátát, én egy sima vegyes salátát, ami rajta sem volt az étlapon. A pincérnő az elején kiszúrta, hogy babát várok és ezt ajánlotta, mert a főétel nagy volt és az összes többi előétel is, ami szerinte nagyon eltömött volna. Kedves volt tőle, hogy nem akart rám sózni egy 3szor drágább előételt. Jól esett ez a fajta kiemelt figyelem és kedvesség, hogy nem rajtam akart meggazdagodni, hogy veszi a fáradságot és ajánl valamit, és növeli a komfortérzetemet. Ez itt megszokott, már számtalanszor tapasztaltuk, ennek ellenére mindig mély nyomot hagy. A főétel tényleg kiadós volt, de én mindent megettem, pedig nagyon kicsi az étvágyam az utóbbi időben, ami miatt sajna fogytam is. De a friss étel illata, a környezet, hogy jobban vagyok és kimozdultam, ez mind meghozta az étvágyamat:) Soma kicsit borozgatott, az étterem teraszán közben ránk sötétedett, kaptunk gyertyát, sokat beszélgettünk aztán lassan indultunk, mert már kezdett hűvös lenni.

Felirat hozzáadása

a főétel

a főétel