Szülinap, Gruyères és Broc

A 30. szülinapomra eljött Anyukám és a bátyám hozzánk. Már jártak korábban a genfi tó környékén ezért olyan programot találtam ki, amit még nem láttak (és mi se). Béreltem autót és elmentünk négyesben Gruyères-be, ami kb. 60 km-re van tőlünk. Először a Molésonra (2002 méter) szerettünk volna felmenni, de sajnos a sikló zárva volt, mert nem volt hó, pár turista miatt meg nem nyitnak ki. Visszamentünk az óvárosba, ami a középkorban épült és nagyon jó állapotban van most is. Egy XIII. századi vár is van a történelmi belváros felett.


A séta után elmentünk a város másik nevezetességébe a Gruyère sajtgyárba és múzeumba. A Gruyère egy erős ízű, kemény sajt, Svájc 11 AOC minősített (eredettvédett) sajtja közül az egyik. Nagyon jól olvasztható, ezért használják a fondü alapanyagaként (van amelyik régióban 100%-ban, van ahol keverve Vacherin Fribourgeois-val (ez is AOC sajt), ezt hívják moitié-moitiének, ami azt jelenti fele-fele).
A múzeumban egy cseresznye nevű tehén vezetett minket körbe és mesélte el mit és mennyit legelnek a tehenek, hogy sok tejet adjanak, amiből csinálják a sajtot. A gyártást is megnézhettük egy üvegfalon keresztül.Egy 35 kg tömegű henger alakú tömbhöz 400 liter tejet használnak, amit megmelegítenek, összepréselnek, sóznak majd 3-12 hónapig érlelik.


A sajtgyár után csokigyárba is elmentünk mert volt még időnk a kiesett hegyi túra miatt.
Nem messze, Brocban van a Cailler-nak a csokigyára és múzeuma. A Cailler a Nestlé leányvállalata, talán Magyarországon nem annyira ismert, de Svájcban jónak számít. És itt a gyártásból is lehet néhány mozzanatot látni, ellentétben a Lindt gyárral, ahol csak múzeum van. Nagyon érdekes kiállítás volt a kakaó felhasználásáról, Európába kerüléséről és a Cailler gyár történetéről. Persze kóstoltunk rengeteg csokit és vettünk is.

Portugália - Argentina

Tegnap négy kollégámmal meccsen voltunk. A meccs eredetileg Londonban lett volna, de valamiért áttették Genfbe. Az egyik srác korán észrevette, ezért tudtunk jegyet szerezni. Amúgy a Svájcban élő rengeteg portugál bevándorló tuti felvásárolta volna előlünk.

A meccs nagyon jó volt, főleg az első félidő, C. Ronaldo pont az előttünk lévő kapuba lőtte az egyenlítő gólt. A meccs végén pedig Messi lőtte ide a győztes 11-est, amit fel is vettem. 30 ezer néző volt nagy része portugál bevándorló, mikor Messinél volt a labda fütyült az egész stadion. Volt pár jó megmozdulás, passzok, lövések.

Nagy élmény volt, 2 hét múlva BL meccs Lyonba, az se lesz kicsi!

Január elején

2-án este Bécsbe vonatoztunk. Este sétáltunk a városban, ettünk persze bratwurst (automatikus tárgyeset), forraltborral, még volt karácsonyi kivilágítás. Karácsonyi hangulat már nem volt. Másnap reggel indult a vonatunk Zürichbe. Gyönyörű idő volt, minden csupa hó. Néha azért belementünk egy hóviharba, de főleg napsütés volt. A havas hegycsúcsok nagyon szépek voltak. A vonat néha 200-zal száguldott, miközben az étteremben borjúbécsit ettünk és sört iszogattunk. :)

A héten próbáltam visszarázódni a munkába, nehezen ment.

Hétvégén nagyon szép idő volt, a patika hőmérője 18 fokot mutatott. Ezért csináltunk egy nagyobb sétát. A belvárosban kezdtünk, a Montbenon parkban. Itt található a Casino, ami igazából nem kaszinó, hanem kultúrház féle, ahol színielőadások vannak, kávézó ahol emberek beszélgetnek. Szinte minden városban van ilyen "kaszinó". Montreux-ben azért van igazi is. A parkban van még a Palais de Justice, ami most a kerületi bíróság épülete. Előtte pedig a nemzeti hős Tell Vilmos szobra áll, itt Guillome Tellnek hívják. Innen átsétáltunk a pályaudvarra, ahol átvettem az autókölcsönözőtől a mágneskártyám, amivel mostantól el tudok vinni bérelt autókat. Az autók a kártyával nyílnak, ha lefoglalod őket a neten, a slusszkulcs a kesztyűtartóban van. A kocsikat órára és kilométerre kell bérelni, adnak benzinkártyát, azzal lehet ingyen tankolni.

A pályaudvartól délre van egy negyed XVIII-XIX. századi épületekkel. Itt láttuk a Grancy kastélyt és az Angol templomot. Elsétáltunk a zsinagóga előtt, aztán a Német templomnál voltunk, végül a Mon-Repos parkba mentünk.
Itt található a Mon-Repos villa, amiben még Voltaire is lakott régen. Aztán 1922-től 67-ig itt volt az Nemzetközi Olimpiai Bizottság székhelye, Coubertin báró is lakott itt.
A parkban található még a Szövetségi bíróság épülete is és legalább 70 madárfaj ketrecekben, köztük pár ritkább arapapagáj.

Vasárnap volt a szülinapom, arra ébredtem, hogy fel lett díszitve a nappali! Sajnos nagyon esett az eső, de azért elmentünk kicsit buszozni, és megnéztük a városi temetőben Coco Chanel és Coubertin báró sírját. Chanel igazából nem itt halt meg, hanem Párizsban, de megszerette a várost míg itt lakott pár évet és az volt az akarata, hogy itt temessék el és legyen 5 oroszlán a sírján.

Montreux-i karácsonyi vásár, Genf és Carouge

December 12-én elmentünk Zsorkóval és Zsófival Montreux-be. Ők az egyetlen magyar ismerőseink Lausanne-ban, egy barátomon keresztül ismertük meg őket. Elvittek minket a karácsonyi vásárba. Ez a leghíresebb téli vásár a francia részen. És tényleg jó nagy volt és színvonalas, főleg a lausanne-i mini vásárhoz képest. Nagyon sokmindent árultak, lakásdíszeket, gyertyákat, képeket, karácsonyfadíszeket és nagyon látványos gesztenyesütők voltak. Ittunk forralt bort, forralt cidre-t (almabort) és ettünk röstit, ami a másik svájci specialitás - a fondü mellett - krumpliból, hagymából és szalonnából.

Itt van Montreux-ben szobra Freddie Mercurynak, aki több évig élt itt és több albumukat is itt vették fel egy stúdióban, ami szintén a városban van. Minden év szeptemberben Freddie Mercury emléknapokat is tartanak.

Az utolsó hétvégén Genfben találkoztunk egy középiskolai osztálytársnőmmel és a svájci férjével. Genfben nem volt szinte egyáltalán karácsonyi hangulat, karácsonyi vásár se volt. Viszont megnéztük az óvárost, amit eddig még nem tudtunk. Nagyon szép, még biztosan visszajövünk majd valamikor tavasszal, hogy a parkokat is megnézzük. Hogy lássunk azért szép karácsonyi vásárt és igyunk egy jó forralt bort, elmentünk Carouge-ba, ami közvetlenül délre van Genftől.

Itt elég nagy nyüzsgés volt (végre), sok árust láttunk és a kávézókban is sokan ültek.

Mielőtt hazarepültünk volna, még az utolsó hétfőn kipróbáltuk az újonnan vett fondü szettünket, és egy igazán szuper fondüt dobtunk össze.

December eleje

December 3-án céges karácsonyi buli volt a rolle-i Casinoban és Rolle főutcáján. Ingyen kaja, pia! :) Szombaton az egyik amerikai kollégámékkal elmentünk borkóstolóra Lausanne fölé a hegyekbe. Nem csak helyi borok voltak, hanem francia, olasz és spanyol borok is. Mindenből lehetett kóstolni, volt hozzá sajt is. Lecsúszott pár korty aranyárban mért bordeaux-i, de végül két nagyon finom francia fehéret vettünk. Este egy angol kollégám hívott meg vacsorára minket és az amerikai házaspárt is. Nagyon finomat főzött a menyasszonya, paprikás garnéla volt, utána prosciuttoba tekert kardhal volt és túrótorta volt a desszert.

Vasárnap a lengyel szobatársam hívott meg magukhoz egy desszertre.

Hétfőn végre megérkezett a kanapénk is.

Végre tudunk dögleni a TV helye előtt. Pénteken délután 5 órától "szomszéd Karácsonyunk" volt a lépcsőházban. Az egyik házaspár küldött meghívót minden lakónak, hogy megismerjék egymást a szomszédok. Vittünk le egy bort és rágcsálnivalót. Végül sokkal nagyobb buli lett belőle, mint amit egy ilyentől reméltünk. Mindenkivel jól elbeszélgettünk, szinte senki se svájci a házban. Van francia, angol, skót, német, szerb, román, lengyel, portugál és kínai is. Sikerült jó sok bort és pezsgőt meginni. Végül mikor már csak fiatalok maradtunk a szerb lány francia férje gyorsan összedobott egy tejszínes-gombás tésztát és még meghívtak minket a lakásukba. 1 óra után kerültünk ágyba.

Másnap jött a lengyel kollégám az ütvefúrójával segítni felszerelni a lámpákat, hogy végre ne csak izzók lógjanak a menyezetről. Nem volt egyszerű, meg segíteni se tudtam 100%-osan, mert eléggé másnapos voltam. :) De végül minden lámpát felszereltünk. Kezd alakulni a lakás!

Az első hó és bútorszerelés

A 22-i hét közepén végre megjöttek a bútoraink (kivéve a kanapé), csütörtök este leesett az első hó, ezért a hétvégét úgy terveztük, hogy amíg világos van szereljük az ágyat és a gardróbszekrényt, este pedig megnézzük a Lausanne-i karácsonyi vásárt. Ekkor még nem volt lámpánk a hálóban, ezért kellett világosban végezni. :) Az ágy könnyen ment, de azért gyorsan ment az idő. A gardróbszekrénynél kiderült, hogy szükség lenne fúróra is, az meg nem volt. Azt csak félig tudtuk megcsinálni. De kaptam fúrót pár nap múlva és egészen jól meg tudtuk csinálni a tolóajtókat is a szekrényen. Az étkezőasztallal és a nappali bútorral nem volt gond, azok eléggé egyben voltak, gyorsan kész lettek. Amivel gond volt az az éjjeli szekrény, de gond főleg az volt, hogy nem azt hozták, amit kértünk. Megreklamáltam, akkor már jó típust küldtek, de rossz színt. Harmadszorra sikerült eltalálniuk, de fájdalomdíjnak kaptunk árkedvezményt, meg két ingyen kaját az IKEÁ-ban.

Szombat este elmentünk a karácsonyi vásárba, elég jól szakadt a hó, ezért mire kiértünk legalább 10 bódé már be volt zárva. Ez eléggé csökkentette a vásár színvonalát mivel összesen kb. kétszer ennyi árus volt.Szóval nem volt egy nagy szám, ittunk egy forralt bort és elmentünk a városháza fele sétálni. Ezek a részek szépen ki voltak világítva, viszont nagyon nem volt senki az utcákon, gondolom a hó miatt, pedig ekkor már alig esett. A következő hét elején még inkább ráerősített a hó. Annyira, hogy 3 napig le volt zárva a genfi reptér. Aztán eltelt még pár nap és olyan meleg lett, hogy el is olvadt minden.

Lutry és parti séta

November 20-án Lutry (Lütri) városba vonatoztunk, ami rögtön Lausanne mellett van. Szeptemberben a lakáskereséskor kocsiból láttuk, hogy szép régi óvárosa van, ezért gondoltuk, hogy megnézzük jobban. Nem nagyon voltak emberek a városban, de tényleg nagyon szép hely. A környéken már i.e 4000 körül is éltek, amiről pár neolitikumból származó menhir tanúskodik. Ilyeneket láttunk már Carnacban és Korzikán is, ott mondjuk többet.

A város a XIII. századtól kezdett megint fejlődésnek indulni, de később mindent átépítettek, kibővítettek. Néhány helyen megmaradt még a középkori falmaradvány és azt hiszem a templom nagy része is XIII. századi. Találtunk egy sétaútvonalat is tizenegynéhány állomással, amit végigkövettünk és így bejártunk minden érdekeset. Nagyon szép a tópart is, szerencsére elég szép idő is volt, hogy lássuk a hegycsúcsokat.

Vasárnap megint Lausanne-ban sétáltunk, most a dél-nyugati részen néztük meg a tópartot, ezt Vidy partnak hívják. Itt van a Nemzetközi Olimpiai Bizottság székhelye is.

Lesétáltunk a partra, kb. 0 fok lehetett, de a parkban szabadtéri grillezést rendeztek páran. Mi inkább forralt bort hoztunk magunkkal, azt valahogy akkor jobban kívántam.

A parton rengeteg madár volt, mert valaki úgy gondolta megeteti őket. Egyébként ez a part nyáron a strand, azt mondják akár 23-24 fok is szokott lenni a víz. Hát majd meglátjuk. :)

Mai újság: december 13.

Még sok elmaradásom van a blogban, de ma kitaláltam, hogy néha kiemelek pár cikket, komment nélkül az aznapi helyi ingyenes újságból a '20 minutes'-ből, ami olyan itt mint a Metropol Pesten.

A címlapon Vanczák Vili, aki már az 5. percben beköszönt, mikor a Sion idegenben verte 3-0-ra a Nechâtel Xamaxt.

A genfieket zavaró reklámok jelentek meg a városban. Egy helyi bordélyház reklámja:

"Pipa 160 franctól". Szerintem vicces. :)

Úgy gondolják a szakértők, hogy nehéz lesz a 3,7%-os munkanélküliséget csökkenteni. Jelenleg 146 ezer munkanélküli van az országban.

A munkahely

Rolle-ban van az európai központunk. Kb. 30 km-re van Lausanne-tól félúton Genf felé. 5000 fős kis település, van egy szép főutcája meg egy vár a tóparton, ami azt hiszem most nem látogatható. Rajtunk kívül itt van még a Yahoo, Nissan Infinity és Chiquita is az ismert cégek közül (meg még 50 másik).

Ez az irodaházunk, a másodikon van az irodám, balról az ötödik ablak.

View Larger Map

Leírom egy átlagos reggelemet: 7kor kelek, 7:20ra a buszmegállóban vagyok, 10 perc alatt leérek a pályaudvarra, ahol van időm venni egy mandulás croissant-t mielőtt felszállok a vonatra. 7:48kor indul a vonat és hivatalosan 8:11-re ér Rolle-ba, de meglepő módon szinte mindig késik 2-3 percet. Rolleban felszállok a helyi buszra és kb. 8 perc alatt érek az irodához. Ha gyalogolok, akkor 15 perc, szóval ha jó idő van akkor sétálok. Ebédelni az autópálya túloldalán lévő irodaházba járunk ahol egy ebéd 7-10 CHF közt van a 6 CHF céges kedvezménnyel.

Néhány kép, amiket november eleje óta csináltam Rolle-ban, főleg az ablakból, vagy a teraszról és egy kép a rolle-i vasútállomásról: