Az elmúlt hét szokás szerint zajlott. Szerdánként, már 3 hete, eljárok egy női egyesületbe, amit Lausanne város vezetése tart fenn külföldi nők részére. Tanfolyamokat és egyéb programokat (változó, hogy fizetős vagy ingyenes) szerveznek, hogy integrálják az ide érkező külföldi, franciául nem beszélő és különböző társadalmi réteghez tartozó nőket. Heti 1 alkalommal egy 3 órás programot jelent. Önkéntesek szervezik meg hétről-hétre a programokat és a gyerekes anyukáknak gyerekfelügyelet is van egy másik helyiségben a "foglalkozás" alatt. Hogy ezeknek a svájciaknak mi mindenre nem futja! Kb. 25 nő jár, vannak évek óta oda járók, vannak újak és néha-néha vissza látogatók. A társaság vegyes, 25 és 60 év közöttiek, ukránok, albánok, etiópok (nem soványak:)), spanyolok, irakiak, irániak, gánáiak, szudániak, 1 db magyar:) és még sorolhatnám. Főzőcskézni szoktunk, franciául beszélgetni vagy inkább makogni, múzeumba menni, dokumentum filmet nézni primitív francia nyelven, hogy mindenki értse és egyéb népösszekovácsoló dolgokat csinálunk.
Volt még egy kis edzőterem, szokás szerint. Az edzőteremről részletesebben majd egy későbbi bejegyzés során írok, talán.:)
Hétvégén vendégeink voltak, egy amerikai-angol házaspárt, Jeff-et és Frances-t láttunk vendégül. A férj Soma kollégája és itt laknak az utca túloldalán. Mi már voltunk náluk vacsorázni és most igazából vissza hívtuk őket. Így illik! Még soha nem ettek magyar cuccot, de már nagyon szerettek volna. Ezért oda tettem magam és gulyásleves, tejszínes csírkepaprikás saját kézzel szaggatott nokedlivel volt a menü. Volt pálesz, Tokaji késői szüretelésű és paprika a kajában minden mennyiségben. A desszert créme brulée volt, ami francia. Nagy siker volt, mindenből repetáztak és éjfélkor mentek el. Soma a végén már nagyon bólogatott a fáradságtól. Hatalmasakat ásított és néha olyan érzésem volt, hogy mindjárt beesik az asztal alá. Szétrúgtam a bokáját az asztal alatt, amit csak vészhelyzetben alkalmazok, mert még 6 év után is minden alkalommal, amikor megbököm képes teljesen ártatlan ábrázattal megkérdezni, hogy: "Mi van? Miért rúgdosol?" Ami vicces, ha haverokkal vagyunk de kevésbé, ha kvázi idegenekkel.
Vasárnap elmentünk kirándulni egy kicsit. Nagyon szép idő volt, nyakunkba vettük Lavaux-t, a helyi borvidéket. A maga nemében nagyon híres, a UNESCO 2007-ben a világörökség részévé nyilvánította. Amitől különleges, az az elhelyezkedése és a szőlő termesztésének módja. A tóparton van és teraszos az egész. Nagyon szép. Bővebben itt lehet róla olvasni http://hu.wikipedia.org/wiki/Lavaux.
Több településen terül el és nagyon jó kis aszfaltos turista út van kiépítve. Persze hagytak szőlőt a tőkéken, amit közben leszedegettünk. Volt szendvics és termoszban forraltbor. Egy nagyon szép őszi nap volt:)
Volt még egy kis edzőterem, szokás szerint. Az edzőteremről részletesebben majd egy későbbi bejegyzés során írok, talán.:)
Hétvégén vendégeink voltak, egy amerikai-angol házaspárt, Jeff-et és Frances-t láttunk vendégül. A férj Soma kollégája és itt laknak az utca túloldalán. Mi már voltunk náluk vacsorázni és most igazából vissza hívtuk őket. Így illik! Még soha nem ettek magyar cuccot, de már nagyon szerettek volna. Ezért oda tettem magam és gulyásleves, tejszínes csírkepaprikás saját kézzel szaggatott nokedlivel volt a menü. Volt pálesz, Tokaji késői szüretelésű és paprika a kajában minden mennyiségben. A desszert créme brulée volt, ami francia. Nagy siker volt, mindenből repetáztak és éjfélkor mentek el. Soma a végén már nagyon bólogatott a fáradságtól. Hatalmasakat ásított és néha olyan érzésem volt, hogy mindjárt beesik az asztal alá. Szétrúgtam a bokáját az asztal alatt, amit csak vészhelyzetben alkalmazok, mert még 6 év után is minden alkalommal, amikor megbököm képes teljesen ártatlan ábrázattal megkérdezni, hogy: "Mi van? Miért rúgdosol?" Ami vicces, ha haverokkal vagyunk de kevésbé, ha kvázi idegenekkel.
Vasárnap elmentünk kirándulni egy kicsit. Nagyon szép idő volt, nyakunkba vettük Lavaux-t, a helyi borvidéket. A maga nemében nagyon híres, a UNESCO 2007-ben a világörökség részévé nyilvánította. Amitől különleges, az az elhelyezkedése és a szőlő termesztésének módja. A tóparton van és teraszos az egész. Nagyon szép. Bővebben itt lehet róla olvasni http://hu.wikipedia.org/wiki/Lavaux.
Több településen terül el és nagyon jó kis aszfaltos turista út van kiépítve. Persze hagytak szőlőt a tőkéken, amit közben leszedegettünk. Volt szendvics és termoszban forraltbor. Egy nagyon szép őszi nap volt:)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése