Megígértem múltkor, hogy írok néhány szót a svájci nők helyzetéről és jogairól. Aki nem követné intenzíven a blogot, annak dióhéjban csak annyi, hogy március 8 alkalmából egy kis ünneplést tartottunk a női egyesületben és személyem, negyedmagammal, egy kis előadással készültünk a nők jogairól, úgy általában. Kutatás közben akadtam néhány "gyöngyszemre", ami nagyon meglepett. Alább a lista, időrendben. Figyeljétek a dátumokat!
Mai szemmel ezek nagyon bizarr dolgok. A dátumokat elnézve le is vagyok döbbenve, és igazából nem is. Fura kettősség tapasztalható ebben az országban az élet minden területén. Európa legfejlettebb országainak egyike, a világ legversenyképesebb országa, az országban ideiglenesen élő és dolgozó külföldiek aránya eléri a 22%, és mégis. Nagyon merev, zárkózott, minimálisan befogadó népnek tartom, akik a lelkül mélyén nagyon utálják az összes külföldit, aki elveszi a svájci munkáját, szélsőséges módon ragaszkodnak a hagyományokhoz és mindent feketén vagy fehéren látnak. De hát minden viszonyítás kérdése. És bár rossz tapasztalatom nincs, és eddig bárhol jártam, bármit intéztem, velem mindig kedvesek és segítőkészek voltak, ez az egyetlen hely a világon, ahol 10 férfiból 9 biztosan NEM fog előre engedni az ajtóban, nem fogja átadni a helyét a buszon a kismamának és ha neked jön a boltban, nem kér bocsánatot.
- 1960 - először szavazhattak a nők, de nem az egész országban. Csak néhány kanton fogadta el a törvényjavaslatot. Országos szinten 1971-től szavazhatnak a nők, ugyanis akkor engedélyezte az utolsó kanton is, Appenzell Innerrhoden.
- 1964-ig Genf kantonban a lányoknak tilos volt nadrágban járni az iskolában.
- 1979-ig a genfi lánydiákoknak kötelező volt extra matematika és természettudomány órákat venni az iskolában.
- 1979-ig Genf kantonban a lányoknak kötelező, a fiúknak tilos volt varró órákon részt venni az iskolában.
- 1981-ben fektetik le először az alkotmányban a férfiak és nők egyenjogúságát.
- 1982-ig, Vaud kantonban, a középiskolába felvételiző lányoknak magasabb volt a bejutási ponthatár, mint a fiúk esetében.
- 1982-től védi a törvény a várandós munkavállalókat és a gyesen lévő anyukákat ami azt jelenti, hogy kirúgni nem szabad és 16 hétig, hangsúlyozom 16 hétig otthon maradhat szülés után a gyermekével úgy, hogy a munkáltató addig tartja az állását. Ez mai napig így van és az anyukák nagy része 16 hét után már munkába áll, különben úszott a meló.
- 1988-ig a férfi volt a család "feje". Csak neki volt joga rendelkezni a közös családi vagyon felett.
- 1991-től engedélyezik a genfi egyetemen hogy nők is betölthessenek tanári posztokat. Addig csak férfiak oktattak.
- 1992-ig minden svájci állampolgárságú nő elveszítette svájci állampolgárságát, ha külföldi férfival házasodott.
- 1992-től büntetik a nők ellen elkövetett, házasságon belüli erőszakot.
- 2002-től engedélyezik a terhesség megszakítást. Addig tilos volt.
Mai szemmel ezek nagyon bizarr dolgok. A dátumokat elnézve le is vagyok döbbenve, és igazából nem is. Fura kettősség tapasztalható ebben az országban az élet minden területén. Európa legfejlettebb országainak egyike, a világ legversenyképesebb országa, az országban ideiglenesen élő és dolgozó külföldiek aránya eléri a 22%, és mégis. Nagyon merev, zárkózott, minimálisan befogadó népnek tartom, akik a lelkül mélyén nagyon utálják az összes külföldit, aki elveszi a svájci munkáját, szélsőséges módon ragaszkodnak a hagyományokhoz és mindent feketén vagy fehéren látnak. De hát minden viszonyítás kérdése. És bár rossz tapasztalatom nincs, és eddig bárhol jártam, bármit intéztem, velem mindig kedvesek és segítőkészek voltak, ez az egyetlen hely a világon, ahol 10 férfiból 9 biztosan NEM fog előre engedni az ajtóban, nem fogja átadni a helyét a buszon a kismamának és ha neked jön a boltban, nem kér bocsánatot.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése