Itt a tavasz

 Napok óta 100 ágra süt a nap, egy felhő sincs az égen, a madarak egész nap csicseregnek, a fák őrült tempóban rügyeznek, este fél 7-kor még nincs sötét, egyre több kabriolet látni az utcákon és a földszinti szomszédok tegnap kerti bulit tartottak, idén az elsőt. Szóval hivatalosan is tavasz van! Mostantól minden nyavalyát bátran ráfoghatunk a tavaszi fáradságra.:)
Kicsit zsúfoltabbak voltak a hétköznapok, mint általában. Hétfőn megvolt a szokásos nagytakarítás és délután narancslekvárt főztem. Baromi egyszerű, csak szörnyen pepecs meló és ezért időigényes. De megéri, mert nagyon finom lett. Már alig várom, hogy hétvégén bevessem valamilyen desszerthez. Ha valakit érdekel, kérdezzen. Elküldöm a receptet.
Kedden kontrollon voltam, az utolsón. Edzőterembe mentem és ügy intézni való is akadt. Szerdán a szokásos női klub volt és kivételesen előtte készülnöm kellett, mert jövő héten, március 8 alkalmából egy kis női bulit szervezünk. Lesz néhány előadás a nők életéről és jogairól úgy általában, utána egy kis eszem-iszom. Engem is beválogattak az egyik csoportba. Egy 10 perces előadással készülök a svájci nők jogairól. Ha lemegy az előadásom, erre a témára még vissza térek, ígérem. Nagyon érdekes dolgokkal szembesültem. Megdöbbentő, hogy egy ilyen fejlett országban milyen diszkriminatívan bánnak a nőkkel, és most nem viccelek. Na de erről bővebben majd máskor. Csütörtökön pesti intézni valóink voltak, építmény- és kommunális adó, ezúton is gratulálok hozzá Zugló önkormányzatának, a biztosítóval leveleztem újra, mert az aneszteziológus meglepett egy számlával, amit nem nekem kéne küldenie, hanem a biztosítónak. Legalábbis a biztosító ezt mondta, aminek nagyon örülök, mert a számla alapján a doki 1300 svájci frankért tartott altatásban a műtét ideje alatt, ami valljuk be, egy kicsit borsos, és még szépeket sem álmodtam. A biztosításunk amúgy úgy működik, hogy miután orvosnál jártunk, kb 3-4 héten belül postán megjön a számla, amit 30 napon belül rendezni kell a doki felé. Aztán az eredeti számlát (részletezi benne az orvos, hogy mit csinált és az mennyibe került) és a befizetésről szóló igazolást el kell küldeni a biztosítóhoz, aki 1 héten belül vissza fizeti a számlánkra a pénzt, ha valóban olyan szolgáltatás volt, amit támogat. Ezért minden vizsgálat előtt tájékozódni kell, hogy annak a bizonyos beavatkozásnak a költségeit állja-e majd a biztosító. Ez egy kicsit macerás és utána járást igényel, de szerencsére jó a biztosításunk és viszonylag sok mindent támogat.
Na szóval, szombaton CERN-ben voltunk. Nem részletezem, hogy mi is az a CERN. Itt lehet róla jókat olvasni. Sajnos a nagy hadronütköztetőhöz nem mehettünk le, nem is értem miért gondoltuk, hogy igen, de mindegy:) Viszont a fekete lyuk nem szippantott be, láttunk nagyon jó kis filmeket az intézetről, az egyiket 3D-ben, érdekes kiállítások voltak és az idegenvezetőnk egy mérnök volt, aki pont a nagy hadronütköztető karbantartó csapat tagja. Nagyon érdekes, ha még csak egy kis résen keresztül is, belátást kapni azoknak a világába, akik ott élik a hétköznapjaikat. Olyan elvont és megfoghatatlan dolgok foglalkoztatják az ott dolgozó tudósokat, amik nekünk, hétköznapi bolygólakóknak teljesen értelmetlennek tűnnek. És amilyen átéléssel tudnak róla beszélni perceken keresztül! Egy élmény volt:)!

az ATLAS kísérlet irányítóterme

Így néz ki a hadronütköztető 100 méterre a föld alatt, 27 km hosszan. Ez a föld felett készült:)

Adathordozó a 80as évekből. IBM cucc, 10 kilós és 5 db mp3 szám tárolására képes.

Mivel Genfben voltunk, úgy döntöttünk, hogy elmegyünk lógni egy kicsit a belvárosba és megnézzük az óra boltokat, a Soma szülinapjára szánt svájci órát szerettük volna megvenni végre. Genf, annak ellenére, hogy Svájcról ez ugrik be mindenkinek először, nem egy nagy durranás. Én személy szerint nem szeretem, és Lausanne-t sokkal szebb és "tartalmasabb" városnak gondolom. De ha bevásárlásról van szó, magasan veri az összes svájci várost, Zürich kivételével.  Az óra boltok, ugyan úgy mint a világ összes márkaboltjai, egymásba érnek, és annak ellenére, hogy csak egy 180 ezres városról beszélünk sokszor van olyan érzésem, hogy egy több milliós metropolisban járok. Nagyon zsúfolt, hektikus, rengeteg a külföldi és talán svájci városnak mondanám legutolsó sorban, annyira nem hasonlít sem hangulatában sem más dologban a már megszokott svájci életre.

Genfben

A harmadik óra boltban sikerült megtalálni azt, amit kerestünk és egy eredeti Tissot óra a végeredmény. Az óra mellé egy élmény is járt ráadásnak, amit maga az óra megvásárlása okozott. Egy puccos belvárosi óraboltban történt, kirakatból választottunk és személyre szabott kiszolgálást kaptunk egy öltönyös alkalmazott személyében, aki, miután hellyel kínált, bőr tálcán hozta az órát, mutatta meg, próbálta Soma csuklójára és igazította méretre a csuklópántját.

Az óraboltban.

Az óra.

Még átugrottunk Franciaországba, egy szupermarketbe (Genftől 8 km-re) és már mentünk is vissza Lausanne-ba.
Vasárnap Soma síelni ment, hát mentem vele én is. Az idő nem volt olyan tiszta és napos, mint az előző alkalommal. Jöttek-mentek a felhők, néha olyan hirtelen jött és olyan volt, mint a füst, amitől percekig a szomszéd asztalnál ülőket sem láttam. Aztán pillanatok alatt kisütött és ez így ment egész nap. De már érezhető volt a tavasz a levegőben, olyan hideg sem volt, mint január végén, aminek nagyon örültem, mert én továbbra sem síeltem, csak a teraszon kakaóztam és olvastam.

.....itt mennek.

Itt jönnek a felhők....

A felvonóról.